A PSZICHODRÁMA, mint módszer
A pszichodráma olyan személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul.
A pszichodráma egy "itt és most" aktualitásában zajló társas helyzet. Elsődleges fontosságú a résztvevők jelenléte. Fizikai jelenlevésükön túl az is érdekes, hogyan, miképpen tudnak vagy nem tudnak részt venni a helyzetben. A "nem tudnak" is a jelenlét egyik formája, azaz ekkor ők így vannak jelen.
(Vikár András)
A pszichodráma az egyénen belüli feszültségeket, konfliktusokat, intrapszichés folyamatokat dramaturgia segítségével megjeleníti, színpadra helyezi, azaz externalizálja. Ebben segítenek a csoport tagjai.
"Az eljárás lényege a viselkedési indítékok tudatosítása;"... "Nem arról van szó, hogy milyen vagyok... , hanem arról, hogy adott feltételek közt hogyan viselkedem, milyen reakcióval felelek meghatározott felhívásra." (Mérei Ferenc)
Az élet játéka - a játékok élete
Egyéni folyamatok a csoportban - csoport folyamatok az egyénben
Ha mozdul a test, mozdul a lélek
- Amikor először hallottam a drámáról, kételkedve fogadtam...
- Féltem, hogy majd színészkednem kell, amit tudtam, biztos nem akarok.
- Féltem, hogy mindig az lesz a cél, hogy dráma legyen. Ami nekem valami szomorú, lehangoló dolgot jelentett.
- Féltem, hogy ez olyan lesz, mint a filmekben az "anonim alkoholista klub", ahol ülünk körben és turkászunk egymás fejében. És ha nem mondok valami drámai nagy traumát, akkor a csoport neheztelően néz majd rám.
- Szerencsére kipróbáltam, és kiderült, hogy tévedtem.